Tanulmány

«Szerzőink «Vissza a szerző cikkeinek listájához

Dr. Moskovszky Éva:

Papírjátékosok vándorgyűlése

Az „Arbeitskreis Bild Druck Papier”, amely a berlini Museum Europäischer Kulturen (azelőtt Museum für Deutsche Volkskunde) égisze alatt tevékenykedik, az európai nyomtatott grafika kutatására jött létre. Lényegében a 19-20. század népszerű, sokszorosító eljárással készült termékeit gyűjtik össze és dolgozzák fel, amelyek a nagy művészetnek legjobb esetben is csak a határterületén mozognak, nagyobbrészt azonban a „giccs” bélyegét viselik magukon. Ezekre a társadalomban az eltérő anyagi és kulturális háttér következtében sokkal nagyobb igény volt, mint az eredeti festményekre, kutatásuk nyomán fény derül a polgárság mindennapi életére, és egy - különösen Németországban - igen jelentős iparágra. A munkaközösség tagjai között vannak kutatói és gyűjtői (legtöbbször egy személyben) a kromolitográfiával (színes kőnyomattal) készült festmény-reprodukcióknak, a különféle technikájú szentképeknek, levelezőlapoknak, préseltképeknek, papírmasé bonbonos dobozkáknak, kis színházaknak és egyéb papírjátékoknak.

Azt hiszem, fölösleges hangsúlyoznunk a papírjátékok jelentőségét. A 19-20. században az olcsó, mutatós a kézügyességet fejlesztő játékszerek egyre szélesebb körben terjedtek el. A két dimenzióból a gyermeki fantázia hármat csinált. Nem elhanyagolható előnyük, hogy kis helyen elférnek. A Munkaközösségben a papírszínházaknak, papírbabáknak sok kedvelője, gyűjtője van.

A KÁMJT tagjai is gazdagodtak azzal, hogy a Munkaközösség 23. vándorgyűlését Magyarországon tartotta 2003. május 29-e és június 1-e között. A több mint száz résztvevő között a németeken kívül voltak, hollandok, svájciak, svédek és olaszok is. A társaság tagjai május 30-án Budapesten, a Nemzeti Galériában hallgatták a külföldi és a magyar előadók felolvasásait. Május 31-én Kecskemétre utazott a csapat, ahol elsősorban a Szórakaténusz vonzotta a látogatókat. Az állandó kiállításon kívül itt a tiszteletükre a raktárból elővett papírjátékokban is gyönyörködhettek. Az egyik német hölgyet a könnyekig meghatotta, hogy a rég elhunyt nagyapja kiadóvállalatánál megjelent gyönyörű, képet váltó képeskönyvvel találkozott.

Június 1-én már csak hat óra állt rendelkezésére Budapesten a csoportnak, úgyhogy a vendégeknek választaniuk kellett a Néprajzi, a Szépművészeti és az Iparművészeti Múzeum látogatása között. A Fehérvári Babaház sajnos már nem fért be a programba, oda csak a még egy hétig Magyarországon maradt, berlini Nagy-házaspár jutott el.

Christa Pieske professzorasszony, a terület elismert szaktekintélye, levélben köszönte meg dr. Györgyi Erzsébetnek és Kalmár Ágnesnak a vezetést, - ezzel ők a Kiss Áron Magyar Játék Társaság hírét is öregbítették. Reméljük, hogy legalábbis egyéni vendégként még fogunk Magyarországon találkozni a „Papírosokkal”.