« Szerzőink « Vissza a szerző cikkeinek listájához

« Előző oldal Következő oldal »

(Dr. Györgyi Erzsébet: Öt éves a Fehérvári Babaház - 3/5. oldal.)

A néhány kiragadott, elragadtatott bejegyzés talán érzékelteti a rendkívüli hatást, amit ez a csodálatos, mesterien összeállított és bemutatott, mély emberi mondanivalót sugárzó, közvetítő, a szemhez, az észhez és a szívhez egyaránt szóló kiállítás rövid idő alatt látogatóira tett, átütő sikert aratva. Mindezt szerény hírverés mellett, amelynek sokszorosára lenne méltó. Szavait Illyésné Tünde egészítette ki, akinek folyamatos jelenléte, megfigyelési lehetősége gazdag tapasztalatanyag megszerzését tette lehetővé.

Kalmár Ágnes, a 22 éves Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely igazgatója, intézményének történetét ismertette, amelynek első szakaszában a műhely jellegen volt a fő hangsúly. A jelenlegi programra rátérve, az időközben megizmosodott múzeumi gyűjtemény vált a gyermekprogramok alapjává. Terve alapján következetesen jelennek meg a múzeumi anyagot ismertető katalógusok.

Harcsa Tiborné, a martonvásári Óvodamúzeum igazgatója egy a brünni Moravské Múzeumban megrendezett gyermekmúzeum konferencián elhangzottakra hivatkozott, amelynek résztvevői a gyermekeket fogadó múzeum interaktivitása mellett szálltak síkra. A 13 éves Óvodamúzeumban rejlő lehetőségeket vázolta, amely kedvezőbb körülmények között sokkal többet nyújthatna az odalátogató rendkívül széles körű bel- és külföldi közönségnek.

Császi Irén, az egri Dobó István Vármúzeum muzeológusa beszámolt intézménye gazdag, sokoldalú gyermekprogramjairól, amelyeket az Eger vára iránti történeti érdeklődés is népszerűvé tesz. A Múzeum vidéki viszonylatban kimagasló értékű játékgyűjteménye azonban csak időszakos kiállításokon kerül bemutatásra, holott "Észak-magyarországi játékcentrum kialakításával a gyermekekhez legközelebb álló múzeum jöhetne létre, a játékmuzeológia kutatói és a játékkészítők számára is hozzáférhető lenne a gyűjtemény, az oktatásban hiánypótló szerepet kapna az Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési Tanszékén művelődésszervező hallgatók oktatásában szerepel a játéktörténet, melyhez kitűnő hátteret nyújthat a kiállítás. A játéktanítás központja lehetne ez a hely, ahol a rég elfeledett játékokat tanítani is lehetne, s egyben jó helyszín a főiskolai hospitálásra, gyakorlatvezetésre. Játékprogramok, játékkészítő gyermek és felnőtt közösségek helyszíne lehetne, ahol családi, csoportos óvodai, iskolai játékprogramok nyerhetnének teret. ... Értékőrző és közvetítő szerepe van egy elsősorban gyermekekhez szóló kiállítóhelynek, ahová feszengés nélkül léphetne be, mert ez a kiállítás az ő világa, a hozzá legközelebb álló tárgyak gyűjteménye, melyben örömteli a léte."

Dr. Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettese, a Tallinn és Szentendre után jelenleg harmadik helyén, Szolnokon a Damjanich János Múzeumban bemutatott "Gyermekvilág Magyarországon" kiállítás tudományos rendezője a kiállítás megrendezésének és közönségfogadtatásának tapasztalatairól beszélt. Megdöbbentő gyermekbejegyzéseket említett, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kiállítás milyen sikeresen hozta közel a mai tizenévesekhez egykori paraszti kortársaik sorsát. A kiállításhoz gazdag gyermekfoglalkoztató programot szerveztek a Szabadtéri Múzeum megfelelő környezetet nyújtó helyszínein.

Dr. Bárkányi Ildikó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum osztályvezetője, sikeres játékkiállítások rendezője, társrendező a Budapesti Történeti Múzeumban február 15-ig fennállott "Játszani jó" kiállításban nagy múltú játékgyűjteményéről számolt be, amelynek korai darabjait Tömörkény István, Móra Ferenc gyűjtötték. Példamutató módon bocsátják rendelkezésre a környezet gyermekcsoportjainak a játékgyűjteményből adódó lehetőségeket.

Kapitány Orsolya, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum osztályvezetője felvetette: kutatás tárgyává kellene tenni a 20. század gyermekvilágát. Részletesen beszámolt a Gönczi Ferenc létrehozta nagy népi játékgyűjteménnyel rendelkező kaposvári Rippl Rónai Múzeum sokféle, gyermekek számára rendezett programjáról, a gyűjteményt feldolgozó, múzeum népszerűsítő kiadványáról.

F. Tóth Balázs, a sárospataki Rákóczi Múzeum muzeológusa - a Monokon múzeuma gyűjteményéből megrendezett, jelenleg is fennálló népi játékkiállítás rendezője beszámolt a kiállítás fogadtatásáról, mély hatásáról az idős generációra is. Különösen a mozgásos, a szabályjátékok hiányát érzi égetőnek a mai gyerekek számára, amit kísérő programokon tanított a kiállításlátogató gyerekeknek.

Keglovich Ferencné, a győri Zichy Palota Családi Intézet igazgatója - egy állandó, és hét éve évenként megrendezésre kerülő időszakos országos, Magyarországon egyedülálló babakiállítás gazdája, amely a hazai babakészítő iparművészet legfőbb ösztönzőjévé vált. A kiállítás két hetes fennállása alatt komplex gyermekfoglalkoztató programot szervez, amelynek hatása a város környékére is kiterjed.

Dr. Kriston Vízi József játékszakértő, a kecskeméti Szórakaténusz korábbi igazgatója nyugat-európai példák nyomán úgynevezett Játék-út megszervezését szorgalmazta - akár több minisztérium összefogásával is - amelynek követése során turisták, érdeklődők könnyen találnák meg a múzeumi játékgyűjteményeket, játékmúzeumokat, játékalkotó műhelyeket, amelyek száma mára nem kevés.

« Előző oldal Következő oldal »