Kiss Áron díj

« Vissza a személyi hírek listájához

Kelle Antal

1953. szeptember 1-jén, Budapesten született. A Műegyetem Gépészmérnöki Karának elvégzése után vendéghallgatóként látogatta az Iparművészeti Főiskolát. Részt vett a németországi Halle Bauhaus Formatervezési kurzusán, majd néhány esztendeig a Török Pál utcai Művészeti Szakközépiskolában oktatott Budavári István és társai kiváló és pezsgő szellemi közegében. Egyetemista társa, majd felesége, Majercsik Krisztina akkor már hivatásszerűen foglalkozott játéktervezéssel; a MŰTEX Szövetkezetnél (is) dolgozott.

Saját konstrukciójú játékaikkal, melyeket Antal már a kezdetektől fogva precíziós műszerekkel modellált és minősített állandóan, szándékuk szerint azt a kettős célt kívánták megvalósítani, hogy az önfeledt, szórakoztató időtöltés közben észrevétlenül megismertessenek az élet néhány fontosnak ítélt vagy éppen alapvető dolgával. Érzékelő játékcsaládjuknál a nevelőknek lehetőséget adott az egyes gyerekeknél előforduló érzékszervi visszamaradottság korai felismeréséhez és korrigáláshoz. A Balance-nevű és később sorozattá fejlesztett játék a fizika törvényszerűségeivel ismertet meg. A korai Rock nevet viselő, majd a "Kreaban 14" és a "Frühling" nevű alkotások a geometrikus térlátás fejlesztésére alkalmasak igazán, különféle formában építőjátékként és a divatos transzformer-játékok absztrakt változataiként. Ez utóbbi két konstrukció egyike 2001-ben a Nürnbergi játék világ seregszemle legjobb 12 alkotása közé került, míg az utóbbi a 2002. év Nagydíjasa lett! (Erről elsőként a német játék fővárosban járt magyar játék társasági csoport adott hírt a hazai szaksajtóban.)

1978-tól a Demjén Imre vezette Játék Stúdió céljait erősítették; 1979-től pedig kapcsolatba kerültek a már említett, sokak által "Budavári tanszéknek" nevezett Játékkészítő Szakosztállyal. 1985-ben Dr. Moskovszky Éva ajánlásával jelent meg a Móra Kiadó Kolibri sorozatában "Régi érdekes játékok" című könyvük, amelynek anyagából és saját fejlesztésükből azon év őszén a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely falai között nagysikerű kiállítást rendeztek. A kecskeméti játékközponttal annak megalakulásától kezdve rendszeres kapcsolatban álltak; a múzeum számára játéktörténeti kutatásokat, tematikus rekonstrukciókat és műhelyfeldolgozásokat végeztek. Elhivatott munkájukról szerényen, de szakmai részletességgel szólnak a Magyar Iparművészet emlékezetes, 1995-ös évfolyamának tematikus játék számában, valamint legutóbb Kalmár Ágnes tesz több helyütt méltó említést a Szórakaténusz nemrég megjelent gyűjtemény-ismertetőjében.

Játékfejlesztő és gyűjtő szenvedélyüket néhány évvel ezelőtt egy harmadik területre is kiterjesztették: Budapesten, a Teréz körúton megnyitották s működtetik azóta is lenyűgöző profizmussal a világ talán legkisebb játéküzletét "Játékszerek anno..." néven. A boltban és általa szervezett programok immár évek óta (játék) társasági eseménynek számítanak; havonta, illetve ünnepek táján rendszeresen váltogatják egymást a tematikus tárlatok, amelyek kínálata különböző szériás hasonmás formában csaknem mindig megtalálható vagy megrendelhető. Így lehetnek a ma kisgyermeke kezén is (majdani nosztalgia játék) a levitézlett ELZETT számos közkedvelt lemezjátéka, mackók, kő- és fémépítők, selyem vagy papírtojások, képes- és mesekönyvek egyaránt.

Gyermekeik közül Botond a játék és játszás sajátos ősi műfaját, az illuzionisták világát ostromolja mint gyakorló ifjú mágus, de úgy tűnik, tehetsége a közösségi szórakoztatás történetének és elméletének felkutatásában is igen bíztató.

Antal életeleme, amely egyúttal a jó játékszer egyik hitelesítője is: a precíz konstruktőri munka összes eredménye s haszna együttesen ad lehetőséget arra, hogy mindez kellő anyagi háttérrel működhessen a jövőben is. Reméljük, mindenki, a játék és a játszás ügyét fontosnak vélő barátunk és utódaink örömére teheti, tehetik ezt továbbra is.

A fejlesztő munkában, életelve és minden fontos lépése kibontakoztatásában Krisztina mellett igazi társként számíthatott édesapjára, aki sajnos néhány nappal ezelőtt elhunyt. Így Kelle Antal, a 2003. év Kiss Áron-Díjára felterjesztett barátunk most nem lehet velünk; ezekben az órákban gyászolni kénytelen. A mindannyiunk nevében kifejezett együttérzés mellett innen küldjük erősítő jókívánságainkat, kívánva neki újabb közös sikereket Nürnbergben és Budapesten egyaránt!

Budapest, 2003. január 10.

A Díj Bizottság nevében, a felterjesztő:
Kriston Vízi József dr.
Játékkutató etnográfus