Böjthe Csaba

Bogaraim

"ARC" J POETICA

(Egy majdnem igaz történet)

Kikike

Egy napon, amikor találkoztam Melindával (N. Kiszely Melinda díszlet-, jelmeztervezővel), valamiféle bogarakról beszélt nekem meg színházról és jelmezekről. Világéletében rajongott Karel és Jozef Capek: Jelenetek a rovarok életéből c. színdarabért. Olyan izgalommal adta elő nekem terveit, hogy miután hazaértem, magam is rajzoltam néhány vázlatos mozdulatot. Bizsergetni kezdte a fantáziámat ez a sok bogár. Úgy képzeltem el Őket, mint valamiféle pilótákat, emberies és bogaras külsővel rendelkező alakokat... és még rajzoltam és rajzoltam... néhány skiccet. Gondoltam arra is, hogy talán szeretnék a gyerekek ezen furcsa figuráimat látni, körbejárni, esetleg megtapintani. Elhatározásra jutottunk! Elkészítjük Őket, hogy bábuként is megtekinthetők legyenek.

No ekkor - eltelve némi időnek utána - mondja Melinda, hogy ő is szeretné megvalósítani a jelmezterveit és dolgozhatnánk együtt.

...és ez izgalmas gondolatnak hatott!

Annak ürügyén - továbbgondolva egy sümegprágai mesefaluhoz terveket készítettünk, s beleszőve, dédelgetve a bogarakat egy esetleges későbbi kiállításhoz... BOGARAK!!! Köztudott, hogy a kisgyermekek érdeklődésének központjába tartozó jelenségek, melyekkel nap, mint nap találkozhatnak, s vagy félve, undorral, vagy kíváncsisággal és csodálattal közelednek feléjük, néha egészen szájközeli kapcsolat is kialakul közöttük - lévén izgalmasabb valamit megízlelni, megrágni, mint megtapintani, de semmiképpen sem közönbösek irántuk. Ezeket a furcsa szerzeteket akarjuk közel hozni a gyermekekhez, kicsit vicces, szokatlan, nem száraz, tudományos, hanem játékos eszközökkel, akár még felnőtteknek is élvezhető módon előadva. Különböző helyzetekben felnagyítva megismertetnénk életük eseményeit, szakaszait, kapcsolatukat az emberekkel a természetben és a lakásban.

Az én kis bogaraimat emberi tulajdonságokkal (külső jegyeikben arányaik emberszerűek) ábrázolva sokkal könnyebb lesz a valóságot közel engedniük magukhoz, s érdeklődésük tárgyává válhatnak majd. Hasznosságukat, veszélyeiket megtanulva, talán utána is olvashatnak, maguk is ismereteket gyűjthetnek a témában.

Az ember - furcsaságuk, alaki sajátosságaik miatt gyakran megrémül Tőlük, visszataszítónak, félelmetesnek látja Őket, pedig ezen kis állatkák hozzátartoznak a Mi világunkhoz és fontos szerepük van a természet nagy körforgásában. Azon szerencsétlen körülmény (természetesen csak részükről), hogy ilyen aprók, ezáltal sebezhetők egy ütéssel, vagy suta lépéssel elpusztíthatjuk Őket - akaratlanul is. Figyeljünk Rájuk, óvjuk Őket, hogy életterünkből ki ne szorítsuk az apróságokat, hogy közösen tudjuk leélni azt...ami hátra van, figyelve arra, hogy a kis piszkok a lehető legkevesebb kárt okozzák a Mi életünkben (jajj!!...)

A 2003. évi győri babakészítési versenyre benevezett szobrok, a "Koldus" a kerámiababák kategória egyik első díját nyerte el.

Koldus Dudás Dudás